2018. február 19., hétfő

A dalai láma




.
A 14. dalai láma viasz szobra a bécsi panoptikumban

A „dalai láma” tibeti nyelven a „bölcsesség óceánja”, a tibeti buddhizmus iskolájának legmagasabb rangú tanítója, Tibet uralkodója, a tibeti hagyományok letéteményese. A dalai lámát megilleti az „Őszentsége” megnevezés a titulusa elé. Olyan megvilágosodott lény, aki saját nirvánáját elhalasztva az újjászületést választja azért, hogy az emberiséget szolgálja. A dalai lámák természetesen kereszt- és vezetéknevüket is használják. Az első 1391-ben született, a jelenlegi 14. dalai láma az 1935-ben született Dainzin Gyaco. Minden dalai láma az előző reinkarnációja és a Gyanco vezetéknevet viseli. A két születési dátumból kitetszik, hogy átlagos életkoruk 43 év volt, amely azért is ilyen alacsony, mert ötöt közülük meggyilkoltak a buddhista udvaroncok.

   A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta az országot 1959-ig, amikor a kínaiak megszállása véglegessé vált és Indiába kellett menekülnie. Az indiai miniszterelnök, Dzsaváharlál Nehru hozzájárult, hogy biztonságos menedéket garantáljon a dalai lámának és kíséretének. A kínai történelem könyvekben úgy szerepel a hatalomátvétel, hogy „Tibet békés felszabadítása”. Én is így tanultam hajdan.
   A dalai láma környezete a reinkarnációra utaló magatartást vagy közlést már a dalai láma haldoklása során figyeli, nincs-e valamilyen utalás az eljövendő utód születési helyére, a születendő személy közvetlen környezetére vagy ismertetőjelére. A dalai láma ugyanis maga választja meg a helyet és annak körülményeit, milyen formában és kiben fog újjászületni. Halálát követően a szerzetesek golyókba helyezik az égtájak neveit, majd imamalomban megpörgetik. Ha a kieső golyóban levő égtájat az elhunyt is említette, akkor a vezető lámák elindulnak és keresésbe kezdenek egy kisgyermek, a láma reinkarnációja után. A pontos hely megtalálásához jóslatokat és híres lámák látomásait is igénybe veszik. A reinkarnáció fő jelének azt tartják, ha a gyerek felismeri a megelőző dalai láma személyes tárgyait. A reinkarnáció keresése általában több évet vesz igénybe. A gyermeket ezután Lhászába viszik, hogy ott a többi láma tanítsa.
   Korunkban a kínai hatalom hagyja jóvá a reinkarnáció megnevezését Tibetben. Ez a döntés egy precedensre hivatkozik, melyet Csien-lung császár (Csing dinasztia, XVII. század) állított fel. Bevezetett egy rendszert, a dalai láma kiválasztására sorshúzásos módszerrel, amihez egy aranyurnát használnak, árpagolyókba csomagolt nevekkel. Nincs kétségem afelől, hogy a jelenlegi dalai láma halálával a Kínai Népköztársaság fogja levezetni az utód kiválasztását.
   Viszont a jelenlegi dalai láma többször kijelentette, hogy soha nem fog újjászületni olyan területen amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll. Egy alkalommal pedig kijelentette: „Személy szerint úgy érzem, a dalai láma intézménye megszolgálta a célját.”

 Láng Róbert - EuroAstra
 

Február 28-ig várják a pályázatokat az Élelmiszerlavina programban




.


Elindult a Civil Iránytű Alapítvány és a Syngenta 2018-as Élelmiszerlavina programja. Az önkormányzatok, oktatási intézmények és civil szervezetek idén is több millió forint értékű zöldség vetőmagra pályázhatnak február 28-ig.


Az idén tízéves Élelmiszerlavina több mint egy adományozási program.
A lényege, hogy a vezető agrárvállalat által felajánlott értékes zöldség vetőmagokat a Civil Iránytű Alapítvány munkatársai által koordinált és egész évben végigkísért pályázat keretében önkormányzatoknak, oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek adják. A nyertes pályázók elvetik a vetőmagokat, majd a betakarításig gazdálkodnak földterületükön, végül a terményeket odaadják a környéken élő nehéz sorsú családoknak, időseknek, fogyatékkal élőknek, szociális intézményeknek.

A termőföldön végzett munkába bevonják a rászoruló embereket is, akik tapasztalatokat szereznek a mezőgazdasági művelésről, amelyet otthonukban, vagy akár egy mezőgazdaság vállalkozás alkalmazottjaként is folytatni tudnak. A társadalmi célú program így nemcsak segít, hanem összefogásra is ösztönöz, azaz, ahogy a mottója is kifejezi: „hal helyett hálót ad”, hangsúlyozta Vajda Beáta, a Syngenta marketingvezetője. 

A pályázók a megvalósításhoz partnerként egyéb szervezeteket is, akár vállalatokat, helyi egyházi szervezeteket is bevonhatnak, ismertette Molnár Antal, a Civil Iránytű Alapítvány projektmenedzsere. A szervezők kifejezetten preferálják, ha a program több résztvevővel, helyi szintű összefogással valósul meg. A program sikeres megvalósításához a pályázónak kell biztosítania a megművelésre alkalmas, öntözhető földterületet, a szükséges eszközöket és a felügyeletet. Illetve pályázatukban vállalják, hogy a megtermelt javakat olyan lakosokhoz juttatják el, akiknek nagy szüksége van a segítségre. Az egy pályázatra adható vetőmagcsomag maximális értéke elérheti az 500 ezer forintot.

A Magyar Adományozói Fórum Társadalmi Befektetések Díjátadóján 2015-ben a Legsikeresebb Partneri Együttműködés díjat elnyert Élelmiszerlavina indulása óta már több mint 140 ezer emberen segített. A mezőgazdasági munkákba a nyertesek csaknem tízezer embert vontak be, akik több mint ezer tonna élelmiszernövényt termesztettek és adtak oda nehéz sorsú családoknak, fogyatékkal élőknek, időseknek. A program az elmúlt években ismert és elismert társadalmi célú kezdeményezéssé vált, amelynek hatására több település kezdett saját erőből kertészeti gazdálkodásba.

A 2018-as Élelmiszerlavina program részletes kiírása és pályázati anyagai az alábbi linken érhetőek el.

www.civiliranytu.hu/hu/lavina.html
 

2018. február 18., vasárnap

Színházi ajánló: Miskin herceg




.
Miskin herceg - Takátsy Péter

A Katona József Színház Sufnijában 2018. február 15-én, 21-én, 23-án, 26-án és március 15-én valamint 27-én láthatjuk Dosztojevszkij A félkegyelmű című műve alapján írott monodrámát. Valójában ennél sokkal többet: egy zseniális ifjú színészt, Takátsy Pétert, aki egyben a darab átírója, rendezője és előadója is – Ascher Tamás konzultánssal.

Takátsy Péter képes a pici színpadról fantasztikus játékával tökéletesen elvarázsolni a közönséget. Előad több szereplős jeleneteket, férfiak és nők párbeszédét szinte teljesen eszköztelenül, csupán testtartással, hangutánzással és mimikával.
Miskin herceg koldusszegényen érkezik vissza a 19. század Oroszországába a svájci elmegyógyintézetből. Hazájában viszont sokat számít a rang, a legfelsőbb társadalmi osztály köreiben naiv emberként találkozik minden erkölcsi aljassággal és rangkórsággal. Amikor nagyobb összeget örököl, visszarohan a svájci Schneider Intézetbe, és ott már korszerű gyógyszerekkel kezelik.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881) a 19. századi orosz irodalom géniusza, a lélektani dráma megalkotója volt, de saját korában nem lehetett „próféta a saját hazájában”. Hét testvérével egy elszegényedett vidéki nemesi család sarja. Fiatalon Balzacot fordított, majd sorra születtek mára már világhírű regényei. Mivel támadta az orosz ortodox egyházat és I. Miklós cár korrupt rendszerét, 1849-60 között várfogságra és kényszermunkára ítélték (akárcsak több orosz írót). 1862-ben európai körútra indult. 1866-ban a Bűn és bűnhődés című regényével vált ismertté. Később A Karamazov-testvérek és a többi pszichodráma következett. Dosztojevszkij mondása volt, hogy „mindannyian Gogol köpenyéből bújtunk elő”. 1869-ben, Genfben írta A félkegyelműt Lev Nyilolajevics Miskinről. Minden műve, minden korban aktuális. Ez is.
Takátsy Péter előadását nem szabad kihagyni!

Dobi Ildiló - EuroAstra
 
 

Február 19-én kezdődik a Cziffra Fesztivál, a műfaji nyitottság zenei ünnepe




.

2018. február 19-27. - nyolc napon át tart idén a Balázs János zongoraművész által alapított Cziffra Fesztivál. A harmadik alkalommal megrendezésre kerülő programsorozat alapküldetése, hogy Cziffra György magas művészi színvonalú életművét, zenei és szellemi hagyatékát méltóképpen megőrizze és ápolja, illetve folytassa azt a fiatal művészeket felkaroló munkát, amely a világhírű magyar zongoraművész életében oly nagy hangsúlyt kapott. Az a befogadó, műfajilag nyitott művészetszemlélet és innovatív munkamódszer, amellyel Cziffra György élt és dolgozott, jellemzi a fesztivált is.


Idén két külföldi, világhírű Grammy-díjas zongoraművész lesz a fesztivál sztárvendége: Arcadi Volodos a Müpában, Pierre Laurent Aimard a Zeneakadémián ad koncertet. A sorozatot Gwendolyn Masin magyar származású hegedűművész, Darko Brlek szlovén klarinétművész, Balázs János zongoraművész és a Cziffra Fesztivál Kamarazenekara nyitja meg. Különleges este lesz Miklósa Erika és Balázs János ZongOpera koncertje is. A gálaesten Vásáry Tamás és Cosima Soulez Larivière hegedűművész, a 2017-es Bartók Világverseny győztese lesz Balázs János vendége. A klasszikus zenei koncertek mellett a Cziffra Györgyre is jellemző műfaji nyitottság jegyében rendeznek Bárestet, idén a Hot Jazz Band és Sárközy Lajos zenekarának közreműködésével, amellyel megidézik azt a korszakot is, amikor a legendás zongoraművész éjszakai bárokban zongorázott. Az Improvizációs esten Presser Gábor, Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János ad közös koncertet. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekekre, fiatalokra is: szombaton délelőtt Eötvös József Liszt díjas gitárművész vezetésével ismerkedhetnek a gyerekek a zeneirodalom kiemelt korszakaival, vasárnap délelőtt pedig fellépnek a Virtuózok kiemelt tehetségei. A fesztivált követően Cziffra after programon kedden Bősze Ádám zenei stand up estjének budapesti bemutatóján vehetnek részt az érdeklődők.

A gálaesten Idén is kiosztják a Cziffra Fesztivál Életműdíjat, a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjat és Ifjú Tehetség-díjat, amely hazánk legkiemelkedőbb művészeinek és legtehetségesebb fiataljainak nyújt anyagi és erkölcsi támogatást.

A Fesztivál főtámogatója a Nemzeti Kulturális Alap, legnagyobb magántámogatója pedig Várkonyi Attila (FastVentures). A sikeres megvalósításhoz a Szerencsejáték Zrt., a Hegyvidék önkormányzat, a Violin Travel, Rekeczky Csaba, az EuroVentures, a Kőbányai önkormányzat, a 13. Kerületi Önkormányzat és a Budafok-Tétény Önkormányzata is nagyban hozzájárult.  

„Az elmúlt időszakban olyan produkciókat sikerült megvalósítani, amelyek máshol nem hallhatóak, és bátran mondhatom, hogy az idén is erre készülünk. A fesztivál keretében olyan művészek alkotnak egységet a színpadon, akik csak ritkán, vagy lehet, hogy még soha nem léptek fel egymással. Olyan műfajokat kínálunk, amelyek valamilyen oknál fogva a háttérben vannak, mégis megkérdőjelezhetetlen tartalommal bírnak. Említhetném a Bárestet, ahol a ’30-as, ’40-es évek zenei világa, a háború utáni kávéházi élet elevenedik meg az igazi, hamisítatlan, magyar cigányzenével karöltve. Olyan extravagáns művészek álltak már a fesztivál színpadaira, mint Lajkó Félix, vagy az idei programban Presser Gábor és Szakcsi Lakatos Béla. Az operavilág csillagai is rendre leteszik a voksukat Cziffra mellett. A tavalyi fesztiválon Rost Andrea, idén pedig Miklósa Erika fogadta el a felkérésem.” – mondta egy friss interjúban Balázs János a Papageno.hu-nak.

„Számos olyan koncertlátogatóról tudunk, akik a fesztivál összes programjára váltottak jegyet, vagyis nyolc napon keresztül velünk lesznek. Ez azt is jelenti, hogy az egyik nap Pierre-Laurent Aimard előadásában hallgatják majd Beethoven legmonumentálisabb szonátáját, másnap pedig Sárközy Lajos és cigányzenekarának koncertjén vesznek részt. A nyitottság Cziffra, és az emléke köré szerveződött fesztivál egyik alapvető eleme. A magyar közönség nagyon pontos, józan és magas szintű értékítéletet tud alkotni, ami kizárólag a minőségen alapul.” – mondta Balázs János.

A Cziffra Fesztivál 2018-as koncertsorozatának programjai:
A CZIFFRA FESZTIVÁL
KAMARAZENEKARÁNAK HANGVERSENYE MOMkult
  1. február 19. 19:30
A tavalyi fesztiválon alakult és debütált CZF kamarazenekar a fesztivál nyitókoncertjén Balázs János mellett két kitűnő, ám idehaza még kevéssé ismert vendégművésszel lép pódiumra: Darko Brlek klarinétművész a szlovén zenei élet egyik legjelentősebb egyénisége, Gwendolyn Masin hegedűművész - aki magyar édesanyjától kapta első óráit - pedig elsősorban Svájcban és Írországban van otthon.

ZONGOPERA MOMkult
  1. február 20. 19:30
Az operairodalom és a hangszerek királynőjének találkozásai Liszt átiratai óta hatalmas népszerűségnek örvendenek: a ZongOpera-sorozat idei koncertjén a csodálatos koloratúrszoprán, Miklósa Erika lesz Balázs János partnere, a zenés utazás során pedig Mozarttól Puccinin keresztül érkezünk meg Cziffra saját átirataihoz.

ARCADI VOLODOS ZONGORAESTJE Müpa
  1. február 21. 19:30
A szentpétervári születésű, három Gramophone-díjat is nyert zongoravirtuóz napjaink egyik legkeresettebb szólistája. Volodos ezúttal a német romantikus repertoár líraibb darabjaiból válogatott. Schumann egyik első műve, a Pillangók (1829-32) szinte ugyanabban az évben keletkezett, mint Schubert egyik utolsó darabja, a halálának évében, 1828-ban született A-dúr szonáta - ez a két mű fogja közre Brahms mintegy negyven évvel később írt op. 76-os zongoradarabjait.

PIERRE-LAURENT AIMARD ZONGORAESTJE Zeneakadémia
  1. február 22. 19:30
A francia zongoraművész nemcsak érzékeny billentéséről, de szokatlan műsorválasztásairól is ismert. Ezúttal sem tett kivételt, Beethoven monumentális “Hammerklavier” szonátája mellé három orosz szerzőtől - Profokjevtől, Obukhovtól és Szkrjabintól - választott olyan műveket, amelyek koncertteremben igazi ritkaságnak számítanak, garantálva a közönségben a felfedezés élményét. Amaird január végén kapta meg az egyik legnagyobb nemzetközi zenei kitüntetést az Ernst von Siemens Zenei Nagydíjat.

AZ IMPROVIZÁCIÓ Zeneakadémia
  1. február 23. 19:30
Három műfaj, három kitűnő zongorista egy pódiumon (Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János), de aki versenyre számít, csalódni fog. Aki viszont arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a klasszikus zene, a jazz és a könnyűzene három kitűnően improvizáló muzsikus kezében, az egyedülálló koncertélményre számíthat a Zeneakadémián.

HANGSZERBEMUTATÓ KONCERT GYEREKEKNEK MOMkult
  1. február 11:00
Közreműködik: Eötvös József Liszt Ferenc-díjas gitárművész
Interaktív klasszikus zenei élmény gyerekeknek, ahol a gitár kalauzolja a fiatalokat a zeneirodalom nagyobb állomásain keresztül

BÁREST Momkult
  1. február 24. 19:30
A bárokban is zongorázó, számtalan legendás történet főszereplőjeként is ismert Cziffra György tiszteletére idén is lesz “Bárest” - ezúttal a Hot Jazz Band és Sárközy Lajos varázsolja elénk a két világháború közti “boldog békeévek” különleges, borongós-mosolygós hangulatát.

A JÖVŐ GENERÁCIÓJA – Virtuózok és Junior Prima Díjasok MOMkult
  1. február 25. 11:00
Egy közel száz éve született zongoraművész emlékét aligha lehet méltóbb módon ápolni, mint azzal, hogy lehetőséget adunk a következő száz év lehetséges legendáinak. A fesztivál visszatérő motívumaként idén is bemutatkozási lehetőséget kapnak a legtehetségesebb fiatal muzsikusok, érdemes őket megismerni!

GÁLAHANGVERSENY Zeneakadémia
  1. február 25. 19:30
A fesztivált záró gálahangversenyen a díjak átadása után a Bartók világverseny győztesét, Cosima Soulez Lariviere-t hallhatjuk hegedülni: Brahms-d-moll szonátáját adja elő Balázs Jánossal, majd a szünet után a nagy előd, Liszt két közönség kedvenc művét hallhatjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában. A zenekar a 70-es években számos alkalommal adott hangversenyt a Mesterrel, amit több esetben fia, ifj. Cziffra György dirigált. A fesztivál záróeseményén ezúttal a Cziffrával jó barátságot ápoló Vásáry Tamás foglalja el a karmesteri pulpitust, a zongoraverseny szólistája pedig ki is lehetne más, mint a fesztivál megálmodója, Balázs János.

CZIFFRA “AFTER” BŐSZE ÁDÁM ZENEI STAND UP ESTJE - BUDAPESTI PREMIER MOMkult
  1. február 27. 19:30
Bősze Ádám önálló estje egy eddig nem létező új műfajt képvisel, mely a stand up alapjaira építve nyújt tartalmas és minőségi élményt a zeneszerető közönségnek

A Fesztivál gasztronómiai érdekességei
„Senki nem válhat hallhatatlanná addig, amíg nem neveznek el róla egy ételt.”(Sztravinszkij)
Hisszük, hogy egy zenei fesztiválhoz, a fesztiválhangulathoz hozzátartoznak a gasztronómiai élmények. Az első fesztiválon nagy sikert aratott a Szamos Cukrászda által megalkotott Cziffra szelet, amely azóta is megtalálható a Szamos üzletek állandó kínálatában amelyhez jövőre új édesség társul „La campanella” néven. A Takler Pincészet csúcsborainak felhasználásával megalkotott Cuvée a Rubato nevet kapta, amely igazi kuriózum a borfogyasztók körében.

  1. február 19-27.
Cziffra Fesztivál
Alapító és művészeti vezető Balázs János Liszt és Príma-díjas zongoraművész

http://cziffrafesztival.hu

Forrás: EuroAstra
 

2018. február 17., szombat

1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós





Ő teremtette meg a csillagászati szaknyelvet hazánkban. 
Konkoly-Thege Miklós már a pesti egyetemen egy életre elkötelezte magát a fizikának. 1860-ban a Berlini Egyetem hallgatója lett, ahol a fizikai tárgyak mellett csillagászatot is tanult. Diplomája megszerzése után fontosnak tartotta, hogy az egyetemen tanultakat szakmai gyakorlattal egészítse ki, ezért számos európai csillagvizsgálót keresett fel és személyes ismeretséget kötött a csillagászati műszereket gyártó üzemek vezetőivel. Hazatérése 1871-től minden energiáját csillagász-munkájának szentelte. Ezzel a döntésével Konkoly a magyar csillagászat meghatározó személyiségévé vált.
Elég gazdag volt ahhoz, hogy a kor színvonalához méltó otthont teremtsen birtokán, Ógyallán e tudomány művelésére. Annak, hogy az Ógyallai Csillagda munkáját külföldön is komolyan vették, bizonyítéka az is, hogy tehetséges külhoni csillagászok méltónak találták ezt az intézményt arra, hogy huzamos időt dolgozzanak benne.


Legnagyobb érdeme talán az az elképzelése, hogy saját vállára veszi egy ország csillagászati kultúrájának ügyét. Ezt a harcát épp oly következetességgel végezte, mint obszervatóriumának megalkotását. Kultúrateremtő akcióinak küzdőtere eleinte a Magyar Tudományos Akadémia volt, később pedig, a magyar parlament volt a csillagászat intézményeinek megteremtéséért folytatott harcának színtere.
Az első világháború utáni békeszerződések értelmében Ógyalla csehszlovák fennhatóság alá került. A csillagvizsgáló azonban, amelyet Konkoly- Thege a magyar államnak ajándékozott a magyar állam tulajdonaként Budapesten tovább folytathatta működését. A nagylelkű ógyallai földesúr nemcsak obszervatóriumot ajándékozott a magyar államnak, de terjedelmes magyar nyelvű szakirodalmi tevékenységével valójában ő teremtette meg a csillagászati szaknyelvet hazánkban. Emellett az új tudományág, az asztrofizika megalkotásában Konkolynak is jelentős szerep jutott.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros
 

Ezer év gyöngyházfényű ragyogása




.
Sohn Daehyeon: Gyümölcstál

Február 26. és március 30. között a budapesti Koreai Kulturális Központ egész területét betölti majd az „Ezer év gyöngyházfényű ragyogása” című ingyenesen megtekinthető kiállítás.


A Korea hagyományos és kulturális örökségének eredetiségét és egyedülállóságát bemutató tárlat tavaly a római Vatikánban kapott helyet, idén pedig Magyarországon a budapesti Koreai Kulturális Központban tekinthető meg. 31 koreai mester 37 műalkotása reprezentálja a koreai tárgyi örökség egyik legkifinomultabb és legértékesebb szeletét. A gyöngyházberakásos luxustárgyakat a tradicionális technikák, minták és a kortárs képzőművészeti elemek ötvözése teszik páratlanná.

Nyugaton hosszú évszázadokon keresztül a „Gyöngykagylók Édesanyja” kifejezést használták Koreára a népszerű, gyönygyházberakásos luxustárgyaknak köszönhetően. A hagyományos technikákat és mintákat a mai napig hűségesen ápoló mesterek művészetükbe a modern elemeket is becsempészve készítik el alkotásaikat. A tradicionális koreai mesterségekkel foglalkozó 31 művész a 37 bemutatott tárgyon keresztül olyan gyöngyházberakásos és a lakktechnikai művészeti eljárást szemléltet, melyek a Koreai Szellemi Kulturális Örökségének részei. A kiállításra látogatók ezt az egyedülálló módszert részletesen is tanulmányozhatják egy szemléltető falon.

A Koreai Szellemi Kulturális Örökségek jegyzékében 10-es számmal regisztrált Lee Hyunman a gyöngyházberakás mestere, akinek ékszeres dobozain a tradicionális és modern motívumvilág elemei keverednek, alkotásai és az azokon megjelenő minták így válnak karakteressé. A Koreai Köztársaság 384-es számú kézműves mestere, Im Chunghyoo krizantémmintás fiókos szekrénye és Kuk Seungcheon mester gyöngyházberakással készült alkotásai a koreai udvari tárgyakra oly jellemző, tökélyre fejlesztett precizitást mutatják be. Yang Yoojin mester geonchil tárgyain a távol-keleti kultúrákban meghatározó yin-yang eszménye tükröződik vissza. A Kwon Yungjin mester által készített fa dobozkák – melyek hagyományosan az esküvői szertartásokon kaptak fontos szerepet – kiváló példák arra, hogyan maradhat élő egy tradíció, a modernitás jellegzetességeivel kiegészülve.
Jung Suhwan chiljang és juchil mester – a Koreai Szellemi Kulturális Örökségek jegyzékében 113-as számmal regisztrált koreai lakktechnika – ékszerdobozai egy több ezer éves múltra visszatekintő koreai lakktechnikát mutat be. Az úgynevezett juchil olyan lakktechnika, melynek eredményeként jellegzetes vörös színt kapnak a kezelt tárgyak. Sohn Daehyeon gyümölcstálja pedig Szöul Város Szellemi Kulturális Örökségének 1-es számmal jegyzett örökségét, az otchil és geonchil eljárást mutatja be, annak jellegzetes díszítő motívumaival. A lakkozási technikák nem csupán növelik a színek intenzitását, hanem több száz évig hibátlan állapotban őrzik meg azokat.

A fentebb felsorolt művészek mellett fontos megemlíteni Park Youngmi nevét és az általa készített nyíltartó tegezt, valamint Kim Hyeran ékszertojásait. Az általuk készített tárgyak kísérletek a különféle speciális módszerek és művészetek (gyöngyházberakás, otchil lakktechnika, sodort papírra alapuló technika, ékszertojások) elegyítésére.

A tárlat a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériumának, Koreai Királyi Örökség Galériájának és Egyesületének, Koreai Mesterek és Művészek Egyesületének, valamint a Koreai Kulturális Központ közös szervezésének köszönhetően jött létre.

  1. február 26 - március 30.
Ezer év gyöngyházfényű ragyogása
Koreai Kulturális Központ
Budapest, Csörsz u. 49-51.

www.koreaikultura.hu
 

2018. február 16., péntek

1976. február 16-án avatták fel a solti rádióadót





Megszakítás nélkül sugároz a középhullámú tartományban

Magyarország első számú és egyben - 1933-as fejlesztése után világviszonylatban is - különleges rádióadója 1928-tól működött Szigetszentmiklós város Lakihegy nevű részén. Négy viszontagságos évtizedet és néhány átépítést követően a rendszer az 1960-as - '70-es évek fordulójára már nem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. 
1973 márciusában műszaki határozat született egy új rádióadó létesítéséről. A Magyar Posta által elvégzett tanulmány szerint az új adó ideális helyszíne - a lakihegyi adótól délre, légvonalban pontosan 60 km távolságban - Solt város térségében volt. Innen, megfelelő műszaki paraméterekkel (2 MW adóteljesítmény és antifading antenna), az egész ország kiváló minőségben besugározható.
Az alapkőletétel 1974. szeptember 6-án volt, majd a Magyar Posta irányításával megkezdődött hazánk mai napig legnagyobb teljesítményű rádióadójának építése. A beruházás összköltségét akkori áron 750 millió forintban határozták meg, amely csak a nagyságrend érzékeltetésképpen megközelítőleg 10 000 darab Lada árának felelt meg.
Az épületegyüttes 1975. december 31-ére szerkezetkész állapotba jutott, amelybe szovjet mérnökök a Leningrádi Adógyár híradástechnikai berendezéseit építették. A 304 méter magas antenna építése 1976. márciusában kezdődött és augusztus 16-án húzták meg rajta az utolsó csavarokat. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások, majd február 16-án, ünnepélyes keretek között felavatták a létesítményt.

1963. február 16-án halt meg Lajtha László




„... kiemelkedően tehetséges és vállalkozó szellemű komponista” Bartók Béla

 
„A XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa – általában így határozzák meg Lajtha László zenetörténeti helyét. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen zongoraművész volt, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő és zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, a nemzetközi kultúrdiplomácia kiemelkedő alakja, hazai és európai tudományszervező… Életének sok-sok szála összetéveszthetetlenül egyedi szövedéket alkot. S bár munkássága sok tekintetben valóban rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, legalább ugyanannyira különbözik is az övékétől. Máig tartó mellőzöttsége, meg nem értettsége nagyrészt éppen annak köszönhető, hogy egészen egyéni utat járt be.”

„A népzenekutatást diákkorában kezdte meg: „1910-ben, Bartók példája nyomán önállóan mentem el először népdalt gyűjteni. [] Már első utam Erdélybe vezetett és a háború kitöréséig ott dolgoztam, ott tanultam meg a folklorista mesterséget. Ez a népzene otthonom lett, és minden mesternél jobban hatott reám. Bartók közelségéből kiindulva, ez a népzene és a párisi iskola tartatta meg azt a kis ösvényt, melyen elindultam, s amelyet az első világháború szakított meg.” A háború éveiben „... amennyire lehetett, Lajtha igyekezett megtartani a muzsikával való kapcsolatát: „A zenei munkát nem tudtam abbahagyni, és a harctéren, a fedezékben mindég velem volt vázlatkönyvem, amelybe leginkább kontrapunktot írtam, gyakoroltam magam, nehogy mesterségi készségem véglegesen elveszítsem. Bach és Palestrina voltak mestereim.”

Zeneszerzőként nemzetközi hírnévre tett szert, számos európai és amerikai nagyvárosban adták elő szerzeményeit. Kultúrdiplomataként előadásokat tartott, szakértői megbízásokat kapott; 1947-ben részt vett az UNESCO védnöksége alatt működő Nemzetközi Népzenei Tanács megalakításában, és a vezetőség tagja volt egészen haláláig. Volt többek között a Magyar Nemzeti Múzeum vezetője és a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke is. 1935-1938 között a Magyar Rádió szabadegyetemének zenei műsorait irányította, majd 1945-től másfél éven át a Rádió zeneigazgatója volt. „Lajtha zenetudományi-zeneírói tevékenysége kilencven különböző műfajú munkát eredményezett.” Kutatott, tanított, zenét szerzett – tehetségét nemzetközileg is ismerték és elismerték. 1951-ben népzene-gyűjtési munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki.
 

2018. február 15., csütörtök

1564. február 15-én született Galileo Galilei




"hiszem, hogy a Nap a világ középpontja ... és a Föld nem a középpont és mozog"

 

J. N. Robert-Fleury festménye (1847) "Itt jelent meg 1633. június 22-én Galileo Galilei, a vezeklőknek előírt hosszú fehér köntösben, hogy az Inkvizíció kardinálisai előtt térden állva elmondja a híres esküt:
J. N. Robert-Fleury festménye (1847)
„Én, Galileo, fia a néhai Vincenzio Galileinek Firenzéből, hetven éves, személy szerint ítéletre rendelve és térdepelve előttetek, Eminentisszimusz és Reverendisszimusz Kardinálisok, az egész Keresztény Respublikában az elvetemült eretnekség elleni generális Inkvizítorok, szemeim előtt a szentséges Evangéliumokkal, amelyeket ím saját kezemmel érintek, esküszöm, hogy mindig hittem, most is hiszem és Isten segítségével a jövőben is mindig hinni fogom mindazt, amit a Szent Katolikus és Apostoli Egyház tart, prédikál és tanít.
De mivel, jóllehet ez a Szent Hivatal egy hivatalos felszólítás (precetto) után törvényesen elrendelte, hogy el kell hagyni azt a téves véleményt, hogy a Nap a világ középpontja és nem mozog, és a Föld nem a világ közepe és mozog, és hogy nem lehet tartani, védeni vagy tanítani, bármily módon, szóban vagy írásban ezt a téves doktrínát, és miután figyelmeztettettem rá, hogy ez a doktrína ellenkezik a Szentírással, írtam és nyomdába adtam egy könyvet, amelyben éppen ezt a már elítélt tant tárgyalom és igen hatásosan hozok fel érveket a javára anélkül, hogy bármiféle megoldást kínálnék, az eretnekség vehemens gyanújában ítéltettem el, azaz hogy azt tartom és hiszem, hogy a Nap a világ középpontja és mozdulatlan, és a Föld nem a középpont és mozog."

 Galileo Galilei az olaszországi Pisában látta meg a napvilágot 1564-ben. 1610-ig Padovában professzorként geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, itt építette termoszkópját, iránytűket konstruált. 1594-ben szabadalmaztatta a vízemelő gépét, és - egyes források szerint - feltalálta a mikroszkópot.
1610. január 7-én fedezett fel a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát és a Kallisztót, pár nappal később a Ganümédészt is sikerült feljegyeznie.  1610 márciusában hozta nyilvánosságra a kezdeti csillagászati megfigyeléseit a Sidereus Nuncius (Csillagászati Hírnök) című rövid értekezésében, melyet maga illusztrált. Elsőként észlelte a Szaturnusz gyűrűit, de rajzain a gyűrűt a bolygó mellett két szemközti oldalon álló holdként ábrázolta.
Galilei lejegyezte, hogy a Vénusz rengeteg fázisban hasonlít a Holdra, ezek a megfigyelések igazolták, hogy a bolygó a Nap körül kering és ez erős érv volt a heliocentrikus világkép mellett. Az elsők között figyelte meg a napfoltokat. Ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon. Távcsövével megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút csillagok sokaságából áll, és azonosított sok más csillagot. 1612-ben felfedezte a Neptunuszt, de nem jött rá, hogy az egy bolygó.
Az inkvizíció 1633-ban fogta perbe eretnekség vádjával. Galilei ítélete, aki kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, életfogytiglani házi őrizet volt. 1642 január 8-án hunyt el természetes halállal, földi maradványait a firenzei Szent Kereszt-templom kriptájában helyezték el végső nyugalomra.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros 
 

70 év után visszanyerte eredeti szépségét a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka




.



A gyönyörűen felújított Román Csarnokot bemutató videó megtekinthető a Liget Budapest Projekt YouTube csatornáján.

A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újra régi pompájában látható a több mint 70 éve lezárt Román Csarnok. Az impozáns múzeumi tér felújítása befejeződött, a csarnokot március második felében – március 15-étől húsvétig - a látogatók is megtekinthetik majd.  A Liget Budapest Projekt keretében felújított, széles körűen korszerűsített múzeumi épület történetében ez volt az eddigi legátfogóbb és legjelentősebb rekonstrukciós fázis. Az új állandó kiállításokkal a Szépművészeti Múzeum október 25-én nyílik majd meg a nagyközönség számára.
A múzeum felújítási munkálatai rövidesen befejeződnek, októberig az új kiállítások építése és a közönségforgalmi terek kialakítása zajlik, de az őszi megnyitóra a múzeum közvetlen környezete is megújul majd.
A rekonstrukciós munkálatok során a Román Csarnok felújítása mellett korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a nyugati épületszárny feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítanak ki az épületben.


A felújítás leglátványosabb része a II. világháborúban megsérült Román Csarnok rekonstrukciója. A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, középkori bazilika belső terét megidéző terem egyedülálló falfestményeinek megújításán mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik csaknem 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm, különböző színű pigmentet, valamit 5500 aranymetál-lapot, azaz 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott.
A múzeum átfogó felújítása 14.000 négyzetmétert érint, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka. A rekonstrukció érinti többek között a reneszánsz stílusú Michelangelo termet is, amely az elmúlt évtizedekben durván átalakítva, a látogatóktól elzárva, irodaként funkcionált. A felújításnak köszönhetően a Román Csarnokkal együtt csaknem 2000 négyzetméterrel nőnek a múzeum kiállítóterei és a műtárgyraktáraknak is csaknem félezer négyzetméterrel több hely jut majd a megújult épületben. A felújítás során egy új, térszint alatti, korszerű éttermet és kávézót is kialakítanak.
Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete már több részleges rekonstrukción átesett – legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata –, de a nyugati szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A mostani rekonstrukciós szakasz volt az eddigi legjelentősebb a múzeum történetében. Hosszú évtizedek után végre megtörtént az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi elavult klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerültek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, és ezen túl megtörtént az épület utólagos talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan új elektromos hálózatokat építettek ki, korszerűsítették a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, új teherliftet állítottak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat” is kialakítottak. A múzeum teljes akadálymentesítése is megtörtént: új liftek is kerültek az épületbe.
A felújítás során mintegy 11.000 m³ földet mozgattak meg, 2.700 m³ beton, 300 tonna betonacél, 900 m² falazat, 7.100 m² vakolat, 3.000 m² acélszerkezet, 1.800 m² üvegtető, 1100 m² üvegfal, 300.000 folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16.000 folyóméter gépészeti vezeték került beépítésre. Emellett 19.000 m² burkolat készült és összesen 38.000 m² felületet festettek le.
A Szépművészeti Múzeum kiállításainak újrarendezésével párhuzamosan költöznek a Várból a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményei, ugyanis a Szépművészeti kiállítási koncepciója gyökeresen átalakul: több mint négy évtizedes távollét után a magyar művészet hazatér a Szépművészetibe, így a múzeum ezt követően az egyiptomi és az antikvitás művészete mellett a 18. század végéig együtt mutatja majd be az egyetemes és a magyar művészet történetét.

Forrás: EuroAstra